- Roberta Wilson szerint hamisításnak számít, ha az olajhoz mesterséges vagy természetes idegen anyagot adnak, és ezt nem jelzik. A papírpróbát javasolja: az igazi illóolaj nyom nélkül elpárolog, a hordozóolajat tartalmazó olajfoltot hagy.
- Gyanús jel Wilson szerint, ha egy cég minden olaját azonos áron árulja, Davis szerint pedig az olcsó olajra általában. Citromolajnál az alacsony ár önmagában nem bizonyít semmit, Wilson szerint egy narancsolaj 15 ml-e néhány dollárért is megvehető.
- A címkén a köznapi és a latin név, az összetevők, a tiszta vagy hígított jelzés és a használati utasítás kell hogy szerepeljen (Anthis).
- Házilag a hordozóolaj kimutatható. A szintetikus adalékot a papírpróba nem biztos, hogy észreveszi, ahhoz laborvizsgálat kell, amelynek elemzése a gyártó weboldalán gyakran megtalálható (Zielinski).
Az illóolajoknál a hamisítás régi probléma, és a forrásaim egyetértenek abban, hogy a vásárló egyedül nehezen dönti el. Ebben a cikkben összeszedtem, mit írnak a jelekről és a próbákról, és hol van az a pont, ahol házilag már nem lehet továbbmenni. Citrom-specifikus hamisítási adatot a forrásaimban nem találtam, ezért az alábbiak az illóolajokra általában vonatkoznak.
Mit nevez hamisításnak Wilson?
Wilson szerint a hamisítás az, amikor az eredeti növényi kivonathoz mesterséges vagy természetes idegen anyagot adnak, hogy a külleme, az illata és a kémiai összetétele megváltozzon, és több legyen belőle. Szerinte egyes szállítók 45 deka tiszta illóolajból tízszer ennyi hamis árut tudnak készíteni. Példaként a francia levendulaolajat hozza, amelyből Franciaország évente jóval többet ad el, mint amennyit előállít.
Elfogadott viszont, hogy az illóolajat növényi vagy hordozóolajjal hígítják, de ezt fel kell tüntetni a címkén. A hiányos tájékoztatás Wilson szerint a vásárló megtévesztése. Ugyanígy az, ha szintetikus aromaanyagot adnak a természetes olajhoz, és erről nem szólnak.
Mit lehet házilag kipróbálni?
| Jel vagy próba | Mit írnak | Forrás |
|---|---|---|
| Papírpróba | tiszta papírra cseppentve az igazi olaj nyom nélkül elpárolog, a hordozóolajat tartalmazó olajos foltot hagy | Wilson |
| Azonos ár | ha egy cég minden növényi kivonatát azonos áron kínálja, gyanús | Wilson |
| Nagyon olcsó olaj | Zielinski szerint a „100% tiszta” jelzésű, nagyon olcsón kínált olaj valószínűleg túl szép, hogy igaz legyen | Zielinski |
| Címke | köznapi és latin név, összetevők, tiszta vagy hígított, használati és biztonsági információ; különben cseppentett vegyi anyaggal, hordozóolajjal vagy más növényfajjal keverhették | Anthis |
| Csomagolás | a legjobb minőségű olaj borostyán- vagy kék üvegben van, a műanyag vagy átlátszó csomagolás kerülendő | Anthis |
| „Parfümolaj” jelölés | ha nem „illóolaj” vagy „tiszta illóolaj” áll a címkén, valószínűleg nem az; a parfümolaj ritkán tiszta növényi olaj | Wilson |
Néhány kiegészítés ehhez. Wilson szerint az sem garantálja a tisztaságot, ha a címkén az „illóolaj” vagy a „tiszta illóolaj” szó szerepel. A „természetazonos” jelzést félrevezetőnek tartja, mert szerinte a természetazonos színezékek és adalékok kőolajalapú vegyi termékek. Davis a könyve elején azt írja, hogy a vásárló legyen gyanakvó az olcsó olajjal szemben, és úgy vásároljon illóolajat, mint a finom bort.
Az ár: mikor gyanús?
Itt óvatosnak kell lenni. Wilson szerint a növényekből nyert olajok ára természetes módon nagyon eltér: 15 ml narancsolaj néhány dollárba kerül, ugyanennyi rózsaolaj kétszáz dollárba is, és bármely olcsó rózsaolajról tudhatod, hogy csak egy vegyszer. Ebből az következik, hogy az alacsony ár egy citrusolajnál önmagában nem hamisítási jel. Anthis az ellenkező irányt is megemlíti: a gyakoribb olajokat, például a levendulát, sok cég legalább a piaci érték kétszereséért árulja, ami szerinte túlárazás.
Amit házilag nem látsz
A papírpróba a hordozóolajat mutatja ki. A szintetikus adalékot, vagyis az idegen vegyi összetevőt viszont nem biztos, hogy észreveszi. Zielinski szerint egy megbízható cég harmadik féllel vizsgáltatja az olajait, hogy kimutassa a szintetikus vegyi anyagokat, töltőanyagokat és más szereket. Ugyanő hozzáteszi, hogy független, harmadik fél által tanúsító ügynökség nincs, a címkén látott jelölés a cég saját vizsgálatán és vállalásán alapul. Lawless is arra figyelmeztet, hogy az illóolajok hamisíthatók, ezért megbízható szállítótól vásárolj, és az ún. természetazonos olajokat nem tartja helyettesítőnek, mert a természetes összetevők finom egyensúlya hiányzik belőlük.
Egy citrusspecifikus megjegyzés Zielinskitől: Dorene Petersen szerint a hidegen sajtolt citrusolajok nagyobb valószínűséggel tartalmaznak peszticid-maradványt, mint a gőzdesztilláltak, és a peszticid könnyen oldódik a zsírokban és lipidekben. A hidegen sajtolt olaj nem illékony összetevőket is tartalmaz (Zielinski szerint a sajtolt citrusolaj technikailag nem is illóolaj), ezért nem tudom, hogy a papírpróba hogyan viselkedik vele. Ezt a források nem írják le, ezért a próbát a citromolajnál nem tekintem biztos bizonyítéknak.
Mit tehetsz?
- Vásárolj olyan cégtől, amely megadja a latin nevet, a kinyerés módját és az összetevőket. Zielinski szerint a címkén csak a növény taxonómiája, a beszerzés helye, a kinyerés módja és a kemotípus megbízható.
- Kérd el a gyártótól a kémiai elemzést, vagyis a laborvizsgálatot (Zielinski szerint ez általában megtalálható a gyártó weboldalán).
- Kerüld az átlátszó vagy műanyag palackot (Anthis).
- Végezd el a papírpróbát (Wilson), de ne tekintsd teljes bizonyítéknak.
A citromolajok vásárlási szempontjait részletesen a citromolajak összehasonlításában írom le, a kinyerés módjáról a hidegen sajtolt és desztillált olajok cikkében.
GYIK
Hogyan lehet megállapítani, hogy az illóolaj tiszta-e?
Wilson szerint papírdarabra cseppentve az igazi olaj nyom nélkül elpárolog, a hordozóolajat tartalmazó olajos foltot hagy. A szintetikus adalékot ez nem feltétlenül mutatja ki.
Gyanús, ha olcsó a citromolaj?
Nem feltétlenül. Wilson szerint egyes olajok, például a narancs, természetüknél fogva olcsók. A nagyon olcsó „100%-os” jelzésű olajra viszont Zielinski szerint gyanakodni érdemes.
Mit jelent a „természetazonos” olaj?
Wilson szerint a természetazonos színezékek és adalékok kőolajalapú vegyi termékek, amelyeket az eredeti illatok és ízek utánzására fejlesztettek ki. Lawless szerint a természetazonos olajok terápiásan nem helyettesíthetik a természetes olajokat, mert az összetevők finom egyensúlya elvész bennük.
Honnan tudom, hogy az olajom nem hamisított?
Teljes bizonyosságot házilag nem szerezhetsz. A megbízható gyártó megadja a latin nevet, a kinyerés módját és harmadik féllel vizsgáltatja az olajait (Zielinski).
Források
- Roberta Wilson: Aromaterápia haladóknak
- Eric Zielinski: The Healing Power of Essential Oils (Tisserand és Young Essential Oil Safety összefoglalójával)
- Christina Anthis: Beginner's Guide to Essential Oils
- Julia Lawless: The Encyclopedia of Essential Oils
- Patricia Davis: Aromatherapy: An A-Z
- Náther László: Az aromaterápiáról mindent